Akasztófahumor

A múlt századelőn történt e tréfás eset. Baja város ismert alakja volt Goldschmidt Zsiga. Városszerte nevezetes volt arról, hogy szereti a tréfát. Mindenekelőtt persze azt szerette ha ő tréfál meg másokat, nem pedig őt.

Történt bizony egy alkalommal, hogy egy faddi ismerőse, bizonyos Kovács Gergő betévedt hozzá, midőn Baján járt.

Így szóla hozzá Goldschmidt Zsiga:

­- Ismeri bátyám ugye Bali Mihályt a hóhért? Az nekem jó barátom, ha hazamegy mondja meg neki, hogy tisztelem.

Goldschmidt ábrázata igen komoly vala, és szegény Kovács Gergő mit sem sejtve bevette a mesét.

Haza is utazott Faddra a hiszékeny vándor. Mit lehet tenni, a kérésnek engedve hazaérvén első útja földijéhez, Bali Mihály uramhoz, a hóhérhoz vitte.

Mondá neki, hogy mit izen az ő jó bajai cimborája, a Goldschmidt Zsiga.

Telt - múlt az idő, vagy három napra rá levele érkezett a bajai tréfamesternek.

De vajon ki volt a feladó? Persze, hogy nem más mint Bali Mihály uram, Goldschmidt ismeretlen jó barátja.

A levél imígyen szólott:

Tisztölöm az urat, de nincs szöröncsém üsmerni, de ne is lögyön, mer annak aligha örülne az úr.

Sok szöröncsét kíván

Bali Mihály

magyar királyi hóhér

Így esett meg ezen eset, amikor is Goldschmidt Zsiga a bajai tréfák nagymestere önnön magát tréfálta meg, Bali Mihály hóhér által. Az akasztófahumort, most Goldscmidt kevéssé értékelte. Így járt tréfamesterünk, megtapasztalhatta, hogy milyen az amikor a hóhért akasztják.

Albert Iván

2021.03.01