A „cimbalom atyja”, Allaga Géza

Allaga Gézáról utca van elnevezve Alvégen, amely Szállásváros területén található. Sajnálatosan számos helyen helytelenül van írva Allaga neve. Magában az utcában is két változat szerepel, az egyik végén helytelenül Alaga, a mások végén helyesen Allagának írva. A Kisokos térképmellékletében mind a térképen, mind pedig az utcanevek jegyzékében rosszul, egy "l" betűvel van írva. Kérem, hogy legalább azzal tiszteljük meg városunk neves egykorvolt személyeit, hogy nevüket írjuk le helyesen.

Az Allaga-család eredete Dalmáciába nyúlik vissza. Szülei Fazekas Emma (Tóth Kálmán költő unokatestvére) és Allaga Imre ügyvéd voltak. Apja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban is. Az 1849-es debreceni trónfosztó országgyűlésnek is részese volt, amiért halálra ítélték, de később kegyelmet kapott.

Allaga Géza zeneszerző, gordonka - és cimbalomművész volt. Óbecsén született 1841. március 25-én. Tanulmányait is Óbecsén kezdte, majd Baján végezte el a gimnáziumot. 1855-ben kezdett el gordonkán játszani, majd 1857-ben már a bécsi konzervatóriumban tanult, nem csak gordonkát hanem zeneszerzést is, de Bécsben jogot is tanult. 1861-től Molnár György budai Népszínházának lett a karmestere, 1863-tól pedig a Nemzeti Színház gordonkása. Ezután Pécsett működött, majd 1870-től Baján zenetanárként dolgozott a helyi tanítóképző intézetben. 1873-tól ismét a Nemzeti Színház gordonkása, majd 1884-98 között az Operaház első gordonkása lett.

Egyes adatok szerint az 1870-es évektől, más forrás szerint 1880 óta foglalkozott cimbalommal, melynek tökéletesítésén sokat munkálkodott. Neki köszönhető a hangszer újbóli elterjedése. Schunda V. József hangszer gyáros felkérte hogy írjon könyvet, amely "Cimbalomiskola" címen jelent meg négy kötetben. 1891-1905-ben "A cimbalom" címmel folyóiratot szerkesztett. 1891-től 1902-ig mint cimbalomtanár a Nemzeti Zenedében tanított. Blaháné állandó cimbalomkísérője lett. Allaga volt az, aki cimbalomjátékra tanította Thurn Taxis Albert herceget. Liszt Ferenc is nagyra értékelte Allagát, és Trefort Ágoston miniszternél cimbalomosztály felállítását kezdeményezte, amelynek vezetésére őt javasolta 1886-ban.

Az 1860-as évek elején állandó műkedvelői társulata is volt Bajának, amely Czirfusz Ferenc tanár felügyelete alatt működött; zenei előadásait, az énekrészekkel együtt, az akkor Baján időző Allaga Géza vezette, egy-egy darabba beleszőtte a híressé vált dalait is.

Öten voltak testvérek: Ottó, Blanka, Bella, Emma és Flóra. Felesége Thewrewk Róza lett, akitől két gyermeke született, a fia azonban kiskorában elhunyt. Vilma lánya, köszönhetően az atyai gondoskodásnak nagy műveltségre tett szert.

Főbb művei : zongoraművek, operettek, népszínművekhez zene, dalok (Befútta az utat a hó és Szeretlek én egyetlenegy virágom című dalai lettek ismertek a nagyközönség számára).

Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett Baján, 1913. augusztus 19-én. Erről így írt a korabeli Bajai Független Ujság nekrológja: "Allaga Géza agyonlőtte magát. Valamikor országosan ismert név volt az Allaga Gézáé, de a rohanó élet elhagyta, a fiatalok elfeledték s ma már a lexikon s azok őrzik a nevét, akik látták, ismerték őt a dicsőség napjaiban. [...] Az utóbbi években teljes elvonultságban élt Baján bátyjánál Allaga Ottó ügyvédnél, míg tegnapelőtt egy öntudatlan pillanatában régi Vendl-fegyverét maga ellen fordította. Temetése tegnap délután volt Baján."

A korszak népszerű gordonkaművészének és a « cimbalom atyjának » emlékét egy rövid kis utca neve őrzi az utókor számára városunkban.

Albert Iván

.