Jean Jaurès (1859 – 1914)

Jean Jaurès : francia szocialista politikus, történész és filozófus. Előbb polgári radikális volt, majd 1893-tól független parlamenti képviselő lett. A Dreyfus-per során barátjával, Emile Zolával, vállvetve küzdött Dreyfus kapitány igaza mellett. Élharcosa volt annak a pacifista mozgalomnak, amely a századelő Európájának munkásságát átitatta.

Jean Joseph Marie Auguste Jaurès 1859. szeptember 3 - án Castresben született. Párizsban az Écol Normal Superieureben tanult. Tanári pályafutásának helyszínei Albi és Toulouse voltak. 1893-ban került be a nemzetgyűlésébe szocialista érzelmű független képviselőként.

A Dreyfus-ügyben a kapitány mellett állt ki és az egész francia nemzetgyűlésben csak ő emelte fel szavát Dreyfus érdekében. Humanizmusa és igazságérzete nem hagyta nyugodni. Jaurès a következőképpen magyarázta meg párthíveinek, hogy a szocialistáknak állást kell foglalniuk a kérdésben: "Számomra mellékes, vajon Dreyfus vagy az ulánus [Esterhazy] bűnös - e, vagy ártatlan. Mélységesen aggaszt azonban a kard zsarnoksága. Nem szabad eltűrni, hogy a hadbíróság törvényes biztosíték és védelem nélkül rátehesse kezét bárkire tetszőleges ürügy alapján, legyen az a zsidósághoz tartozás, a lobogó, a nemzet, vagy akármi más. Valójában erről, csakis és egyedül erről a kérdésről van szó." (Nicholas Halasz: Dreyfus kapitány. Egy tömeghisztéria története.) A Dreyfus - ügy felülvizsgálata megbukott, a következmények katasztrofálisak voltak Franciaország jövőjére nézve. Elszabadultak a jobboldali antiszemita indulatok, a dreyfusard - ok kiebrudalását követelték állásaikból, amelyek sok esetben valóban bekövetkeztek. Zolát egy év börtönre ítélték, amely elől elmenekült. Sokan követelték a zsidóság kiűzését az országból, eltávolításukat a hivatalokból, pogromokra is sor került és még a vérvád középkori babonája is új életre kelt. Természetesen a következő 1898 - as választásokon Jaurès is megbukott a választókerületében és kikerült a nemzetgyűlésből.

Kiváló szónoki képessége hamar vezető szerepbe emelte a francia szocialista mozgalomban és 1902-ben létrehozta Francia Szocialista Pártot. Publicistaként is sikereket könyvelhetett el, 1904-ben pedig megalapította a l'Humanité című újságot.

Olyan baloldali személyiség volt, aki feltétlen híve volt a demokráciának, és demokratikus keretek között képzelt el egy átfogó társadalmi és szociális reformot. Szenvedélyes szónoklataival foglalt állást a haladás és a demokrácia szelleme mellett. Az 1898 - as választási kudarcot követően 1902-ben, 1906-ban, 1910-ben és 1914-ben ismételten nemzetgyűlési képviselő lett.

Jaurès nagy hévvel támadta a francia imperializmus gyarmatosító politikáját. A háborúellenes európai vezető politikusok közé tartozott. Ellenezte a Németország elleni háborút. A pacifizmusának lett az áldozata az első világháború előestéjén, amikor 1914. július 31 - én Párizsban meggyilkolta egy fanatikus nacionalista merénylő. Halálával az európai baloldal az egyik legelső jelentős politikusát veszítette el, aki egész életét az igazságosabb társadalomnak, a jogszerűségnek és a pacifizmusnak szentelte.

-albertiván-

2020.09.18.

https://albertivan.eoldal.hu/cikkek/cikkeim--irasaim/jean-jaures--1859-----1914-.html