Átadták Róna Dezső emléktábláját

2008. április 14-én leplezték le a méltatlanul feledésbe merült egykori bajai kórházigazgató Dr. Róna Dezső emléktábláját, egykori magánszanatóriuma (a későbbi Gyerekkórház) falán.

Az emléktábla létrehozása civil kezdeményezésre jött létre. Kalmár Mártont felháborított, hogy a helyi hivatalos lapban, az egykori kórházigazgatót Tóth Dezsőnek írták. Ezek után fordult nyílt levélben a város vezetéséhez, méltatva Dr. Róna Dezső tevékenységét és életpályáját, majd javaslatot tett egy emléktábla elhelyezésére.

Kalmár Mártonnnak köszönhetően mára méltó helyén áll Dr. Róna Dezső emléktáblája. De ki is volt ő? 1876-ban Felsőszentivánon született, orvosi oklevelét 1898-ban szerezte, majd 1902-ben Bajára költözött és 1903-tól praktizált városunkban.1904-től a bajai izraelita kórház főorvosa, majd 1907-től igazgatója lett. 1912-ben megépült 20 ágyas magánszanatóriuma.

1907-től lett városi kórház igazgató-főorvosa, amelyet a korábbi vezetőtől Dr. Ladányi Mórtól vett át. Szakmailag kiemelkedő fejlesztése révén a vidéki kórházak közül egyedülállóan kétszáz ágyasra bővítette a közkórházat, a harmincas évek végére ez a szám hatszáznegyven ágyra bővült (a megyében kétszázhatvan ágy volt a legtöbb). 1938-ban már kilenc osztály működött a bajai közkórház berkein belül. 1940-ben a fajüldöző rendeletek miatt nyugállományba vonult.

A harmincas évek második felétől kezdődtek Róna számára meghurcoltatás évei zsidó származása miatt. Először 1937-ben a "Virradat" című szélsőjobboldali újság vádolta meg Dr. Rónát, hogy olyan gondatlanul kezeltek egy kunbajai lakost, hogy az nyomorékká vált. A kárvallott kártérítési - és büntetőpert indított a kórházigazgató ellen. Több cikk is megjelent Róna ellen, aki ezt követően fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, de dr. Borbíró Ferenc polgármester indokolatlannak látta vizsgálat megindítását. Ezek után Dr. Róna sajtórágalmazási pert indított a "Virradat" ellen.

1942-ben szanatóriumát a városnak adományozta, amelyben gyermekosztály létesült. Az adományozási mizéria már 1940-ben megkezdődött. A Bácskai Ujság korabeli szám így számol be az esetről: "Nem hagyta jóvá a minisztérium dr. Róna Dezső ingatlanának átvétele ügyében hozott városi határozatot. Ismeretes, hogy dr. Róna Dezső egészségi főtanácsos, a bajai közkórház igazgató főorvosa még tavaly bizonyos föltételekkel átvételre ajánlotta föl a városnak szanatóriumát és ezzel kapcsolatban mohácsszigeti mintegy 200 holdnyi ingatlanát. Az ajánlattal az év elején foglalkozott a törvényhatósági bizottság és azt egyhangúlag elfogadta. Az erről szóló határozat a földművelésügyi minisztériumhoz került jóváhagyás céljából s megvolt a remény, hogy ott a városra nézve kedvező határozatot jóváhagyják. A város most értesítést kapott a kormányhatóságtól, hogy ezt a határozatot nem hagyták jóvá. A kormányhatósági értesítés érthető meglepetést keltett. Úgy látszik, hogy a várt jóváhagyás megtagadása félreértésből történhetett s értesülésünk szerint Bernhart Sándor dr. polgármester tájékozódni fog ebben az ügyben s eljár, hogy az illetékes helyen vizsgálják felül a határozattal kapcsolatos döntést s a városra nézve kedvezőnek mondható ajánlat elfogadásáról szóló közgyűlési határozatot a minisztérium hagyja jóvá."

2008. óta áll egykori szanatóriuma homlokzatán a méltatlanul elfeledett egykori igazgató emléktáblája, amelyet Harmath István szobrászművész alkotása. Róna Dezső elfoglalhatta az őt megillető helyet baja város történetében.

Albert Iván (T.E.SZ.)

2010.06.30.