Mese és valóság

A Bajai Tükör előző számában (2007. január 12.) olvastam "Alax Copetti: A kisfiú és a csendőr" meséjét. Mesének megható, igazi karácsonyi hangulatú, szívbemarkoló, amelynek tartalma több ponton nem fedi a valós történelmi helyzetet. A második világháború vérzivataros időszakában Baján nem játszódhatott le ezen történet a leírtak szerint. Schlézinger úr esete ilyen formában elképzelhetetlen.

A bajai történet a mese szerint decemberben játszódott. Melyik év decemberében? A történelmi adatok tükrében egyik év decemberében sem történhetett.

Nézzük a történelmi tényeket. 1943. decemberében semmiképp sem eshetett meg. Ekkor ugyan már számos zsidótörvény megszületett, a sárga csillag viselését kötelezővé tévő azonban még nem. Németország ugyanis 1944. március 19-én szállta meg hazánkat. A sárga csillag viselésére vonatkozó kormányrendeletet Sztójay Döme kormánya adta ki. Erről így ír Karsai László történész: "1944. március 31-én jelent meg a legfontosabb rendelet, amely a zsidók megkülönböztető jelzéséről intézkedett. Ez kötelezővé tette minden egyes "hatodik életévét betöltött zsidó személy" számára, hogy április 5-től "házon kívül, felső ruhadarabjának bal mellrészén, jól láthatóan, 10 X 10 cm átmérőjű szövet - , selyem - vagy bársonyanyagból készült kanárisárga színű hatágú csillagot" viseljen." Ezek alapján a csendőr 1943. decemberében még hiába kérte számon Sclézinger bácsitól, hogy miért nem viseli a sárga csillagos megkülönböztető jelzést a kabátján.

A mesében a csendőr szóvá tette, hogy: "Na és miért nem a gettóban melengeti magát?" A valós válasz erre, hogy a gettók felállításáról szóló rendelkezés 1944. április 28-án jelent meg. Vagyis 1943. decemberében még nem volt Baján gettó.

Baja város zsidó származású lakosait három lépcsőben deportálták a valóságban: 1944. április 14 - én 150 férfit; 1944. május 28-án volt az ún. Nagy deportálás, ekkor vitték el a bajai zsidóság legnagyobb részét; 1944. június 17. (ekkor kb. 400 embert vittek el).

1944. decemberében már nem viselhette Schlézinger úr a sárga csillagot Baján, mert 1944. októberében a szovjet hadsereg felszabadította városunkat.

A valóság valószínűsíthetően az, hogy az idősödő Schlézinger úr a holokauszt áldozata lett. A történelmi tények alapján ha nem halt meg a deportálás során a marhavagonok valamelyikében, akkor az auschwitzi szelektáláskor kora miatt abba a sorba állították, akiket egyből a gázkamrákban semmisítettek meg.

2007. január 27-én van a holokauszt nemzetközi emléknapja, amelyen fejet hajthatunk sok Schlézinger úr és sok millió mártírhalált szenvedett sortársa előtt. Bízom benne, hogy a szerzőt megcsalta időérzéke és emlékezete. Ezért fontos, még ha mesét adunk is elő, hogy ragaszkodjunk a történelmi tényekhez.

Albert Iván

2007. január 20. (Cikkem nem jelenhetett meg a Bajai Tükörben cenzúrázás végett)